Rácalmási Duna-ág

Horgászat időpontja: 2008. február 03.

Nagy igyekezettel készültem idei első horgászatomra, de kicsit eltöltött a félelem, miszerint ismét a Duna lesz a célpont. Átnéztem a botokat, a zsinórokat, majd szépen elkészítettem a felszerelést. A tervem az volt, hogy csak rablóhalazni fogok. Reggel 6 órakor útnak indultam két barátommal egyetemben.

Érkezés

Megérkeztünk Rácalmásra, majd eligazítást kértünk pár helyi embertől, hogy merre érdemes a partról horgászni. Kaptunk is pár jónak ígérkező tippet, miszerint "…itt el kell menni balra, ott lesz egy híd. Na ott le kell tenni az autót. A hídon át kell gyalogolni és már ott is van az öböl pár lépésre…". A valóságban ez úgy nézett ki, hogy nagy-nehezen megtaláltuk a hidat, felpakolásztunk magunkra és átkeltünk rajta. A híd után még rengeteget kellett menni a térdig érő csúszós sárban mire elérkeztünk ahhoz a bizonyos öbölszerűséghez. Nem volt valami bizalomgerjesztő látvány, de éppenséggel a legrosszabb sem. Félig kimerülve nekiláttunk a horgászatnak.

Az öböl

Az öböl körül ott volt a vadon, csak mi voltunk ott, így élvezni lehetett a csendet is. (egy ideig) Volt egy hatalmas nádfal, de az gyalogosan megközelíthetetlen volt, így maradtunk a gazos, sáros parton. Csónakok tömege volt kihúzva a partra, melyre kényelmesen leülhettünk. Az öböl egyik fele érinthetetlen volt, a másik fele pedig veszélyesnek nézett ki.

Kapások, horgászat, jó tanácsok

Akkor kezdeném a lassan odaszállingózó horgászokkal. Az első ember azt mondta kérdésünkre felelve, (egyáltalán van ebben hal?) hogy csukával tele van, kishalak alig vannak benne. Volt hogy egy óra alatt 11 csukát fogott, amolyan 2-3 kg-s formákat. Na ennek meg is örültem persze, már nyomtam is be az úszós készségemet élő kishallal. Mikor már kezdett gyanús lenni a dolog, jött egy másik ember egy matchbottal, aki közölte, hogy ebben rengeteg a kishal, úgyhogy ne is számítsunk bármire is, mert a csukák el vannak telve. Bizonyításképen 10 kishalat fogott cirka 8 perc alatt. Kicsit még twistereztem, villantózgattam, majd úgy döntöttünk, hogy innen elmegyünk. Út közben még egy két helyen megálltunk próba-szerencse alapon, de nem jött össze.

Összességében

Nos, végletekig menő következtetést most sem tudok levonni, mivel itt a Dunáról van szó. Aki nem ismeri, az nagy valószínűséggel így jár, mint mi. A hely egyébként tetszett, nem volt rossz a vadregényes táj sem. Na persze, kopasz volt minden, mint ahogy annak télen lennie kell. Legközelebb, ha a Duna lesz a célom, akkor kizárólag tapasztalt, Dunát ismerő emberrel fogok nekivágni. Különben semmi értelme.



Hozzászólás(ok) 2 hozzászólás
Hozzászóláshoz regisztráció / bejelentkezés szükséges.
Kattints ide...