Lajosmizsei Füzes horgásztó

Horgászat időpontja: 2008. október 26.
Honlap: haldoradoto.hu

Ahogy egy leheletnyit jobbra fordult az idő kaptunk az alkalmon és talán az idei év utolsó fenekezős horgászatára indultunk. A célpont a Budapesttől ~60 km-re található lajosmizsei Füzes-tó volt. A tippet Tofek barátunktól kaptuk. Hajnali 5 órakor nekivágtunk a kalandnak.

Érkezés

Az út alatt segítségünkre volt az újonnan beszerzett GPS-em, így egy centit sem tévedtünk. A tó bejáratáig navigált minket. Érkezésünkkor senki sem volt a halőrháznál, de telefonos egyeztetésünk alkalmával azt az infót kaptuk, hogy az engedélyeket dobjuk be a postaládába és lássunk neki a horgászatnak. Az anyagiakat majd később rendezzük. Míg a halőrház körül kóvályogtunk szemügyre vettem a tavat is, hogy kinézzem a leendő helyünket. Igencsak szép látvány fogadott, gondozott szép tó tárulkozott a szemem elé. A jobbnál-jobb helynek tűnő állások közül alig tudtam választani. A postaládás akciót követően bepattantunk az autóba és elindultunk a kiszemelt állás felé. Csak pár horgász tartózkodott a tavon, így volt hely bőven.

A tó

Az egyéb tavakhoz képest kiváló úton lehet megközelíteni a vizet. Partját végig fák és sűrű nádas öleli. Szép tiszta, gondozott partja otthonos érzést kölcsönöz a horgásznak. A tó egyik felén sok-sok állás a már említett nádfalak között, a másik oldalán pedig javarészt faházak sorakoznak közvetlenül a vízparton. A horgászállások mindegyike megközelíthető autóval egy szintén remek kis földúton. A büfésnéni szerint engedély nélkül nem lehet horgászni, bár a halőr azt mondta a telefonban, hogy nem létszükség. Ez voltaképp anyumat érintette az 1 méteres botjával, mert neki nincs engedélye, de végül nem volt ebből probléma. A tó, 4-6 hektár véleményem szerint. A napijegy 2.600 Ft. Az említett faházakról is érdeklődtünk, hogy mennyi volna kibérelni egy-egy alkalomra. Nem lehet. Csak megvásárolni lehet 3.000.000 Ft-ért plusz 30.000 Ft évente, hogy horgászhassunk is onnan. Mivel lehet sátrazni is, így azt hiszem maradunk ennél a verziónál egy-egy esetlegesen itt töltött éjszakai horgászat alkalmával. A halőrház viszonylag jól felszerelt, inni-enni, horgászcikkek, csalik.

Kapások

Reménykedve ülök a székemben, szugerálom a kapásjelzőt már egy jó 20 perce. Megmozdul. Dobbant egy nagyot a szívem, átállok vegetatív üzemmódra és minden érzékemet a bevágás pillanatára összpontosítom. Megszűnik a külvilág. Hirtelen csattan a bot és a kapásjelző kis csattintásra emlékeztető hanggal elválik a zsinórtól, majd belehullik a vízbe. Bevágok. A suhintó hangra, ahogyan a horgászbot széthasítja a levegőt felettem, minden közelben ülő horgász odanéz. Pár tizedmásodpercig érzem, ahogyan a zsinór túloldalán, lent a mélyben elszántan küzd valami a szabadságáért. A bot meghajlik, remeg, majd kiegyenesedik. Ő nyert! Szomorúan térek vissza és vontatom a part felé az üres szereléket. Így indult a horgászat, mely növelte reményemet a nap további részét tekintve. Sajnos az egyetlen ilyen élmény ez volt aznap. Igaz fogtam két kárászt, de azok nem okoztak akkora örömet, mint egy akár 1,5 kg-s potyka. Szinte csak vontatás volt a megfogásuk, semmi ellenállást nem tanúsítottak. Próbálkoztam különböző ízesítésű pelletekkel, kukoricával, csontival, gilisztával, de semmi érdemleges nem történt. Délután 3-4 óra felé érkezett mellénk egy idős házaspár. Azt mondták, hogy nagyon vastag az iszapréteg, de vannak kotrások és oda kell dobni a szerelést. A hely ismeretének hiányában mi csak vaktában dobálóztunk. A házaspár 10-15 perc leforgása alatt fogott két 2-3 kg-s pontyot legnagyobb bánatunkra, majd el is mentek haza. Nap közben arra jött a halőrember is, aki azt állította, hogy annyi hal van a tóban, hogy félméterenként halnak kell lennie, ha így nézzük a dolgot. Ezt még kis túlzással sem tudtam elhinni. Azt mondta, hogy a tegnapi napon nagyon ment a hal, és hogy nem érti ma mi van. A tőlünk nem messze ülő spori barátja, azon a tegnapi napon horgászott itt és mondta, hogy akkor sem fogott senki semmit. Sajnos, ahogy jön a tél, iszaposodik a tó alja és egyre nehezebb megfogni a halat. A víz színe is zöldes és zavaros volt, amit nem tartottam jó előjelnek. Próbálkoztam a pergetéssel is. Sajnos ez sem hozott eredményt. Több csalival is vallattam, több helyen is. Igazából rablásokat sem nagyon láttam az egész tavon. Vagyis egész ritkán. Pedig a tó bizonyos részei nagyon rablóhalaknak van kitalálva.

Összességében

100%, hogy jövök még ide. Hiába a kapástalanság. A mi bénázásunknak és helyismerethiánynak tudom most ezt be. Ritka szép és gondozott a tópart és igazi horgászérzés itt horgászni. Remélem legközelebb több sikerrel járunk.



Hozzászólás(ok) 20 hozzászólás
Hozzászóláshoz regisztráció / bejelentkezés szükséges.
Kattints ide...