Alaszka horgásztó újra

Horgászat időpontja: 2013. szeptember 8.

A gondolat, hogy foghatok egy nagyobb halat, nem hagyott nyugodni és visszamentem a tóra, de most kicsit felkészültebben és a feleségemmel. Szerencsére meg is fogtam...

Érkezés

Az érkezéssel, az úttal most sem volt gond. Volt matricám így az M3-as autópályán tudtam ismét megközelíteni a tavat. A kapu már nyitva volt mire odaértünk, így be is hajtottam, majd a halőrháznál kiváltottam a jegyeket aznapra. Három botra vettem jegyet 3.000 Ft-ért. Pontymatracot most nem kellett bérelnem (500 Ft), mert az előző nap vásároltam egyet magamnak (2.390 Ft).

A tó

A tó most is kiváló formában volt. Szép tiszta volt a víz, jó volt a levegő, a part is gondozott és tiszta volt. Most lényegesen nagyobb csend volt, mint az előző alkalommal, ami természetesen előnyére vált a helynek. Pontosan azt a helyet tudtam elfoglalni, amit a múltkor, a 30-as állást. Volt kis pad, asztal, bográcshely és ezekre mind szükségünk is volt most, mert vittünk saslikot és szerettük volna megsütni, majd kulturáltan elfogyasztani. Kissé nehézkes volt a tűzifa begyűjtése, de éppen elég volt. (Aki ide akar jönni horgászni és sütögetni is szeretne, nem árt, ha felkészül egy kis égetnivaló faadaggal, papírral és egy-két nagyobb tuskóval is, vagy faszénnel)

A horgászat

Az előző alkalomból kiindulva most többféle tigrismogyoróval készültem. A sima és egy vadszilvás ízesítéssel. Szereztem mega méretű kukoricát is és az etetőanyagom is tigrismogyorós volt. Valamiért megtetszett ez a csali. Persze a számomra jól bevált mézes etetőanyag is volt nálam, melyet csemegekukoricával, csontival és mézes aromával tettem még vonzóbbá. Persze ez csak szerintem volt vonzóbb így, a végleges döntés úgyis a halaké. Bekevertem a kaját és már ment is be az első bot, amelyre egy vadszilvás tigrismogyorót fűztem. Kis idő elteltével a másik bot is repült befelé, melyen sima tigrismogyoró volt, szintén fűzve, pici hajszálelőkén. Telt-múlt az idő, de kisebb mozdításokon kívül semmi értelmes nem volt. Vártam, hogy valami veszettül tekerje az orsót, mint az előző alkalommal, de nem történt meg. Persze közben gond nélkül lefoglaltuk magunkat. Szilvi sneciket fogdosott nekem, mert halszelettel szerettem volna süllőzni, én pedig pergettem, mert számos rablást láttunk.

Pár óra után az egyik botot átszereltem keszegezésre. Kisebb horog, vékonyabb előke. Felcsaliztam a mézes puffasztott búzát, majd ezt lestoppoltam egy pinkivel. Kis idő múltán, már jelentkeztek is az első delikvensek. Egymás után 5 dévért fogtunk, az egyik például több mint, 1kg-ot nyomott. A kis kaland után visszaszereltem a szereléket és megint tigrismogyorót fűztem fel, aztán csak vártunk. Hirtelen begörbült a spicc, de elmaradt az orsó süvítése. Bevágtam. Egy 1,5 tenyérnyi dévér volt a horgon. Nem nagyon hittem a szememnek, de sajnos ez a kis mócsing vette fel a csalit. :) Idő közben elkészítettük a saslikot, ettünk-ittunk egy jót. Majd újracsaliztam mindkét botot. Az egyikre vadszilvás tigrismogyorót tettem a másikra simát. Mindkettőt hajszálelőkére fűztem és mindkét kosárba a mézes etetőanyag került. Körülbelül 20 perc múltán a heavy boton kapás jelentkezett (Fűzött vadszilvás tigrismogyoró volt a csali). Először jó nagy rántás, majd elkezdett süvíteni az orsó és peregtek a méterek veszettül. Odaléptem, lefogtam a dobot, majd egy határozott, de nem túl vad mozdulattal bevágtam. Elengedtem a dobot és az tovább pergett. Nagyon jó volt hallgatni. Éreztem, hogy valami komolyabb van a horgon, valami amilyet még sosem fogtam. Görbült a bot, ment a hal jobbra-balra, folyamatosan keményítettem a féken picit. Nem volt egyszerű irányítani. Közben a párom kikapta a másik botot és eltette az útból a rod-podot is. Így minden adott volt, hogy a partra tereljük a potykát. Szépen lassan közelített a part felé, de még nem láttuk. Ekkor készített az eseményről pár képet a feleségem majd felbukkant a hal aranyló alakja. Sosem láttunk még ekkorát. Lassan méltóságteljesen úszott. Pár percig néztük, ahogy komótosan úszkál, majd elkezdtük a végjátékot. Valahogy bele kell terelni a merítőbe, de kérdés, hogy belefér-e. Nem volt ekkora halra kalibrálva a cuccom. Párszor sikertelenül próbálkoztunk, de csak óvatosan, nehogy beleakadjon a hal, vagy a zsinór. Ilyenkor mindig megindult a hal befelé a tó közepe felé. Kicsit hagytam, hadd menjen, de utána határozottan megfordítottam. Újra próbálkoztunk. Sikerült! Épphogy belefért a merítőbe, de a farka még ki is lógott belőle. Párom kiemelte, majd átvettem tőle és kiterítettük a pontymatracra. Nagyon szép példány volt. Kerek 7kg-ot nyomott. Nem fáradt ki eléggé, mert csatatérré változtatta a helyszínt kerek kettő pillanat alatt. Alig bírtam lefogni, de végül sikerült. Bár ekkor már minden saras és vizes volt. No, de sebaj, gyerünk fotózni. Készítettünk pár képet így-úgy, majd a pontymatracba csomagolva szépen óvatosan visszatettem a vízbe. Elköszöntem tőle magamban, majd lassan, de biztosan elúszott a tó közepe felé. Egy ideig még láttam a sziluettjét, majd beleveszett a sötétségbe. Nagyon örültünk a fogásnak. Teljes mértékben megkoronázta az amúgy is kiváló napot, méltó befejezése volt egy utolsó nyár-végi pecának.

UPDATE 2014. május 11. Ezen a napon is ellátogattam a tóra ötödmagammal. Most a 19-es álláson horgásztam. Itt sajnos található egy fa, amely beteríti fentről az állást, ami a dobásnál még nem is lenne gond, mert egyszer sem gátolt meg benne, de egész álló nap csöpögött belőle valami. Az autóra, az ernyőre és mindenre. Szerencsére az állás háromnegyedét érintette a jelenség, így minden, ami fontos volt azt az ernyő alá tudtuk tenni. Asztal, székek, táska stb. A 16-17-18-19-20 -as állások igencsak közel vannak egymáshoz, így aki nem tud egyenesen dobni, az ne ide jöjjön. Ezt 17-es kolléga élőbe is bemutatta, szépen keresztbe dobott, ahogy kell. Bár csak egyszer. Nos, telt-múlt az idő. Volt pár kapás. Két kisebb dévér jött 14 óráig. Gondoltam ez nem sok. Majd megjött a harmadik is. Mikor épp engedtem volna el a még vízben lévő boton pici kapás jelentkezett. Ici-pici húzás, majd még nagyobb, de lassú húzás, de semmi karikába hajló, meg orsófüstölős. Letettem a keszeget, majd bevágtam. Pár pillanatig azt hittem elbaltáztam. Tekertem, de semmi. Mondtam is, hogy megint valami pici lesz. Pár másodperc múlva nagy súly terhelte meg a feedert. Semmi pumpáló mozdulat, csak lassú nehéz súly. Nem is reagált semmire, amit tettem. Na! Gondoltam ez már nagyobb lehet, vagy valami kisebb, ami hasban akadt mondjuk. :)

15 perc elteltével már nagyon vártuk, hogy megmutassa magát. Az a pillanat is eljött. Csúcsra járatott szerelékem még nem volt ilyen tesztnek kitéve. Kicsit aggódtam is. (20 monofil főzsinór, 20-as monofil előke. (nem volt kisebb nálam) 4-es horog) Megmutatta magát! Ilyet még nem láttunk élőben, egyikőnk sem. Féltem, hogy a merítő is kicsi lesz, de pont belefért. Kiterítettük a pontymatracot és óvatosan kiszedtük a rendkívül jól és jó helyen akadt horgot. Gyors fotó, sebfertőtlenítés, majd lassan a matracról visszatettük a vízbe. Hihetetlenül jó élmény volt. Ezután még jött egy több, mint 2 kilós kárász és nap közben egy csukának sikerült meglógnia. Az idő is kegyes volt hozzánk, mert az országban mindenütt tombolt a szél és szakadt az eső a fekete felhőkből, de ott semmi ilyesmi nem volt. Kissé felhős ég, 5km/h szél és 15 perc szemerkélő eső. Néha-néha még a nap is kisütött. Hazafelé az autót szépen letisztította az annyira durva eső az autópályán, amilyet talán még nem is láttam életemben. Király nap volt! Szerintem a tavon az egyik kulcsmozzanat, hogy nagyot kell dobni, ott igencsak mély a víz, mert sokáig ereszkedett a kosár.

Összegzés

Csak ajánlani tudom mindenkinek a tavat. Kulturált, szép környezet, kényelmes part, sok hal. Ezek jellemzik a helyet. Aki ide szeretne menni horgászni ne feledje, hogy érdemes előre helyet foglalni telefonon és akkor nem éri meglepetés. Szerintem remek állások a 9-es, 19-es, 30-as számú helyek. Itt hátulról süt a nap egész nap és ezek jó szélvédett állások, kissé eldugottabb, mint a nyílt part. A szemközti stéges állások is jónak tűnnek, de oda rod-pod kell mindenképp, szerintem cipekedésre is számítani kell és nem tudom mi a száma. Biztosan visszanézek még ide, de most másféle tavakon kell szerencsét próbálnom...




Hozzászólás(ok) 8 hozzászólás
Hozzászóláshoz regisztráció / bejelentkezés szükséges.
Kattints ide...