Idén újra ellátogattam a Préri horgásztóra. Most azonban a stéges tavat vettem célba, mert, amikor először jártam erre ez talán még nem is létezett.

Érkezés

A terep, az út, ismerős volt. Egyenesen az 51-es úton, majd a 46-47 km között jobbra lesz a tó. Ez persze Budapest felől néz így ki. 5 körül el is indultam, hogy a 6-os nyitásra már ott álldogáljak a kapuban. Kicsit előbb érkeztem, de már nyitva volt a tó szerencsére. A stéget már pár nappal előtte lefoglaltam, így az emlékeimben élő helyhiányt kiküszöböltem. A napijegy 2.000 Ft + 1.000 Ft a stég (2015. március). Kiváltottam a napijegyet és megiramodtam befelé. Kiskocsi is bérelhető, nekem nem kellett, mert feleségem segített becuccolni. Kisebb túrát követően megérkeztem a 10-es stéghez. Az már elsőre is látszott, hogy szerintem túl közel vannak egymáshoz a felépítmények. Kicsit zsúfoltnak éreztem a helyet. A 10-es stég volt az utolsó, de utána még engedélyezett volt a horgászat a partról és 10 méterre tőlem le is telepedett valaki kapásból. Nem volt mit tenni, nekiláttam a horgászatnak.

A tó

A tó szó helyett találóbb a tórendszer kifejezés. Én a stéges tavon horgásztam ezúttal. A tó 2-3 hektár területű lehet és kockató a javából. Az egész tórendszer, amolyan kockató-paradicsom érzést kölcsönöz számomra. Így tél végén még nem voltak levelek a fákon és úgy általában zöld sem nagyon, de így sem volt rossz látvány, bár picit átlátszó volt az egész. Szemközt tiltott volt a horgászat, ott sűrű nádas húzódott néhol egy-egy kivágással. A pici stég rendelkezett korláttal és egy felépítménnyel, amolyan ici-pici házikóval is. Két kisebb pad is található minden tákolmányon és egy harmadik a házikóban, ott még akár el is lehet dőlni, ha valakinek kedve támad. A stég alján lévő deszkázás látott már szebb napokat is. Az egyik teljesen elengedett a szögek markolatából és amolyan ugródeszkaként keserítette meg a napomat. Számtalanszor belebotlottam, ha valamit odatettem és a másik oldalon ráléptem, akkor az lekatapultált róla. Idegesítő volt, na! Itt szeretném jelezni a tógazdáknak, hogy időnként szaladjanak már végig a stégeken és az ilyen apróbb hibákat korrigálják, legyenek szívesek! Ha lett volna nálam 100-as szög és kalapács megcsináltam volna magamnak, de nem egy asztalos találkozóra jöttem, hanem pecázni. Pár perc ténfergés után már repült is be az első szerelék.

Horgászat

Egy feederbot és egy úszós bot volt nálam. Az egy feederbot elhelyezése is trükkös volt, kettőt talán nem is nagyon tudtam volna elhelyezni. Bár már érik meg a gondolat bennem, hogy nincs is nagyon értelme 2 feederbottal horgászni, valószínűleg egyre fogok váltani hamarosan. Már ki is nézem magamnak egyet. Nos, az első dobás nagyon jó helyre mehetett, mert 3 perc elteltével ici-pici görbülés a boton. Gondoltam hideg lévén ilyesmi kapások lesznek, így be is vágtam annak rendje és módja szerint. A valóságban inkább csak finoman megemeltem a botot és húztam rajta egy picit. Meg is volt. Erős vergődés, rángatás. Biztosan nem kapitális, de nem is 2 kilós. Szépen lassan kitekertem, kiélveztem a fárasztás pillanatait. Lehet, hogy ez lesz ma az egyetlen halam, így óvatosan tekertem jól beállított fékkel. Egy szép 4 kiló körüli töves volt. Kitettem a stégre és elszaladtam a fényképezőért. Egy csobbanás jelezte, hogy nem akar a hal címlapfotóra kerülni. Azzal a lendülettel el is tettem a gépet és ment be az újabb csomag a nád elé 3 méterre. 15 perc és újabb kapás, de ez most nem szöszmötölős volt, hanem füstölős. Épp a házikóban ténferegtem, mikor hallottam, hogy sír az orsó. Na! Mondom, mi van keresztbe dobott valaki? Nem! Szép kapás. Újabb lassú fárasztás és ismét egy 4 kilós egyed a stégen. Kivittem a fűre, hogy ne tudjon eliszkolni. Gyorsan beugrottam a gépért, bekapcsoltam, fókuszál, majd készíteném a fotót és elem off. A tóról még tudtam pár fotót készíteni előtte, de itt vége volt az elemnek. Konstatáltam a veszteséget és folytattam a pecát. Egész délután 3-ig így ment. Fogdostam a szebbnél szebb pontyokat. Tükrösöket, töveseket. A környező horgászok felváltva álltak meg mögöttem, hogy mi a titok. Rengetegen voltak kint a tórendszeren, de összesen nem fogtak annyi halat, mint én egyedül. Kifelé menet a tógazda hölgy megkérdezte, hogy mi volt. Mondtam, de azt hitte viccelek. 17 órakor zárja kaput a tó, így szép lassan kicuccoltunk mi is. A feleségem hozott és vitt, de ott nem volt velem, azért nem esett említés Róla.

Összességében

A végeredményre nem lehet panaszom, de mégsem volt az igazi. A tótól balra egész álló nap puffogtattak valamit. Agyaggalambot lőttek, vagy kacsát nem tudom, de elég idegesítő volt számomra. A kis dolgomat alig tudtam elvégezni olyan tömeg volt, a felszerelésemet pedig nem hagyom ott, hogy elmenjek egy wc-ig, az biztos. Érdekes arcok jöttek-mentek. Ahogy elhagytam a stéget jobbról és balról is megdobálták az előttem lévő területet azonnal. Sok sikert!