Kisebb kihagyás után összejött egy jónak ígérkező horgászat az őrbottyáni horgásztavon. Mivel a kelleténél kicsit többet hagytam ki, így alig bírtam aludni a horgászat előtti napon. Vártam már a kalandot. Egy régi barátommal mentem, aki még nem is nagyon horgászott ezelőtt. Most is csak nézőnek jött.

Érkezés

Nos, mint ahogy már párszor ezelőtt most is eltévedtem az odavezető úton. Hajnali 6-ra szerettünk volna odaérni, de csak 6:30-ra sikerült. Végül is olyan nagy gondot ez nem jelentett, mert volt még hely a tavon bőven. A 40 km-es útból csináltunk 80 km-est. Sebaj, a fő, hogy megérkeztünk. 3000 Ft volt a napijegy, melynek kiváltását követően megkezdhettük a horgászatot. [i](A horgászengedély kötelező ezen a horgásztavon.)

A cikkben szereplő kép csak regisztrált és bejelentkezett felhasználók számára elérhető. Kattints ide a regisztrációhoz, vagy jelentkezz be.

A tó

A18 hektáros tó látványa nem mindennapi. Körbe fűzzel, nádassal, fákkal-bokrokkal. A partján padok-asztalok, füves terep. Kényelmes horgászatnak néztünk elébe. Az állások is megfelelő távolságra voltak egymástól és a part lejtése sem volt megterhelő. Majdhogynem vízszintes volt. A víz tiszta volt bár már megjelent az alga a tetején, a hűlő időnek köszönhetően. A tó kacsaállománya is igen figyelemreméltó. Néha-néha hangos lármázással csoportosan felszálltak, melynek olyan hangja volt, mintha egy autó farolt volna mögöttünk. Azon a partszakaszon, ahol horgásztunk véleményem szerint 1,5-2 méter mély lehetett a víz. A horgászállások autóval megközelíthetőek gond nélkül. Bizonyos közönként WC helyiségek vannak kihelyezve.

Kapások, horgászat

Volt bennem egy szikrányi gyanú a tó halaival kapcsolatban, merthogy a tó honlapján olvastam, hogy valamikor a múltban törpe harcsa fogó versenyt rendeztek itt. Nem tulajdonítottam nagy jelentőséget a dolognak. Hiba volt! Még otthon elkészítettem a mézes etetőanyagot, melyhez mézes kukoricát csaliztam (elsőre). Bedobtam az általam megfelelőnek ítélt távolságra a szereléket és lehelyeztem az ágasokra a botot. Nem telt el 5 perc sem és koppant a kapásjelző. Ekkor tudatosult bennem a felismerés, hogy ez valószínűleg az a bizonyos hőn utált halfaj lehet. Kapás megint, megint és megint. Kénytelen voltam bevágni, melynek az eredménye meg is lett. Fogtam egy törpeharcsát. Kicsit elment a kedvem az egésztől egy pillanat alatt, de nem adtam fel. Több csalit is próbáltam. Tigrismogyorós pelletet, csemegekukoricát, epres, illetve mézes pelletet és még bojlit is.

A cikkben szereplő kép csak regisztrált és bejelentkezett felhasználók számára elérhető. Kattints ide a regisztrációhoz, vagy jelentkezz be.

Sajnos kemény kukorica nem volt nálam. Minden csalira törpeharcsa volt a tó válasza. Megpróbálkoztam a pergetéssel is, mert elég sok rablás volt bizonyos időközönként. Eredményhez ugyan nem vezetett, de amikor ott álltam a nádas között és dobáltam jobbra-balra a műcsalit éreztem, hogy [i]"valaki"[/i] néz. Lenéztem a lábam elé a vízre és észrevettem, hogy egy arasznyi törpeharcsa kukkol ki a vízből. Szinte már a feje is kint volt. Megijesztettem a twisterrel, mire az elmenekült. A dologból azt a következtetést vontam le, hogy nyilvánvalóan hemzseg a tó a törpeharcsától. Lehet, hogy máskor, más csalival, más időben, a tónak egy másik helyén jönnek rendes halak is.

Egy gondolat

Be kellene vezetni országosan azt az elvet, hogyha valamelyik tavon az ember X-nél több törpeharcsát fog adják vissza a napijegy árát, hiszen nem ez az, amiért az ember elmegy horgászni egyet. Vadvízen ez még nem is annyira idegesítő dolog, mert benne van a pakliban, de egy tavon, ahol nem is olcsó a napijegy már nem annyira muris.

A cikkben szereplő kép csak regisztrált és bejelentkezett felhasználók számára elérhető. Kattints ide a regisztrációhoz, vagy jelentkezz be.

Összességében

Nem mernék elmenni ide legközelebb, bármilyen remek kis környezet is vár itt az emberre. Sajnos a törpeharcsa nem pont az, amiért horgászni szeretek. Persze a horgászat felét a táj, a pihenés teszi ki, de szeretem nem tudni, hogy amikor kapás van, akkor mi lesz a horgon.