Egy szombati munkanapomat követően a hétfőm szabaddá vált és úgy döntöttem, hogy újra elmegyek a Hárosi öbölbe horgászni egyet. Egy picker és egy match botot vittem magammal, valamint némi etetőanyagot és pár csalit a horgászat alkalmából.
A helyszín és az érkezés
Mivel előző cikkemben már beszámoltam a környezetről, így most csak azt említem meg, hogy azóta minden kizöldült és a vízállás is sokkal magasabb (pár méterre a parttól már 7m mély a víz) lett. A táj igazán szép, vadregényes annak ellenére, hogy egy fővárosi helyről beszélek. Hajnali 5 óra tájban leértem az öbölhöz kiváltottam az 1700 Ft-os napijegyet, vettem pár doboz csontit és gilisztát, majd felpakoltam magamra a cuccot és bevándoroltam egy kicsit távolabb, mint a múltkor. Elfoglaltam helyem a dzsungel közepén és nekiláttam a horgászatnak.
Kapások
Fő célhalam a keszeg volt, így is indultam el otthonról. Most nem szerettem volna pontyot fogni, mert ahhoz viszonylag jobban kellene ismernem a helyet és egyébként is ez egy keszegező paradicsom állítólag. 5:30 körül már bevetésre készen állt a picker botom. Még nem igazán tudtam milyen messzire horgásszak, így első dobások kicsit beljebb sikeredett. Közben felszereltem a match botot is. Ez idő alatt a pickeren csak kisebb mozdítások voltak. Az elkészített match szerkó első bedobása az előttem lévő bedőlt fa nyiladozó ágai közé sikerült, így megismételtem a szerelés egy részét. Jól kezdődött. Idegességemben a pickert kivettem és oda akartam dobni, ahova a match szereléket szerettem volna. A dobás pontos volt, de rögtön le is akadt, gondolom a fa víz alatti, partról nem látszó részébe. Ott voltam szerelékek nélkül gyakorlatilag. A match botot újra elkészítettem és a dobást pontosan előkészítettem, de nem voltam valami figyelmes, mert a lendítéssel a mögöttem álló és fölém benyúló fa lombkoronájában landolt. Otthagytam és szereltem a pickert tovább. Igazi súlyos kezdés volt nem mondom, már-már azon tanakodtam, hogy elindulok haza, de sikerült megnyugodnom. Sajnos a szerencsétlen manőverekkel értékes hajnali időt buktam, nem is keveset. Miután sikeresen bejuttattam a cuccokat a vízbe sikerült is pár halat becserkésznem. Vörösszárnyút és dévért is, valamit egy számomra ismeretlen halat is. A képeket majd meg lehet tekinteni. A vékony halakról van szó. Erősen hajlok a balin felé, de nem tudom végül is. Aki tudja, majd válaszolja meg nekem légyszi. Az egyik ilyen az úszó vízbeérése után azonnal kapott, de nem figyeltem. Éppen a bot lehelyezésével voltam elfoglalva, amikor elindult a bot. Azt hittem rosszul tettem le, de észrevettem, hogy nem. Bevágtam és erős húzásra lettem figyelmes, de csak az a kisebb vékonyka hal volt. Jó élmény volt kifogni, főleg match bottal.
Amikor éppen a dolgomat végeztem rátekintettem a botokra és be az öböl közepe felé. 30-40 darab vonuló fekete árnyékot láttam. Először azt gondoltam pontyok, de felvilágosítottak, hogy inkább busa lesz az. Ezt a jelenséget még vagy hatszor megfigyelhettem. Fel-alá úszkáltak. Ugyanígy tett az a nagyobb méretű balin is, amely folyamatos jelleggel rabolgatott előttem. Láttam, amikor jön és elkap egy kisebb halat. 1,5-2 kg-os lehetett. Több nagyobb rablást is láttam folyamatosan hajnaltól, amíg ott voltam.
Volt jele bőven, hogy az öbölben tartózkodnak halak. Legközelebb pergetni is fogok szerintem.
Összességében
Délután 2 felé már úgy éreztem, hogy indulnom kellene, mert nem terem több babér számomra és így is tettem. A végletekig bent hagytam a botokat a vízben, de végül azokat is ki kellett vennem. Tuti, hogy ide még párszor ellátogatok, van a helynek valami varázsa, ami erre ösztönöz. Kicuccoltam és elindultam hazafelé.
|
