Hazánk halai |
| |
|
| |
 |
| |
| Amur (Ctenopharyngodon Valenciennes) (Kép a halról >>) |
| |
Izmos, hengeres testű hal. Háta zöldesbarna, hasa fehéres, úszói szürkések. Növényevő hal. 1973-ban telepítették be hazánkba, hogy a sűrűn benőtt csatornákat, tározókat megtisztogassa. Igen erős hal, roppant mód védekezik a horgon. Amikor húzzuk kifelé, akkor nem is tűnik olyan erősnek, de amit partközelbe érünk vele, készüljünk fel a csapásra. Méretkorlátozás alá eső faj: 40 cm a legkisebb kifogható méret. Tilalmi ideje nincs. Május – júniusban ívik. Fenekező és úszózó felszereléssel egyaránt fogható. Leginkább a növényi eredetű csalit szereti. Kukorica, borsó, tigrismogyoró stb. |
| |
 |
| |
| Compó (Tinca tinca) (Kép a halról >>) |
| |
A pontyfélék családjába tartozik. Zömök testű halacska. Nagyon szép színekben pompázik. Sötétzöld, aranysárgás, sárgásfehér, sárgásbarnás. Ezek a színek mind egy példányon találhatóak meg egyszerre. Egészen apró pikkelyek borítják. Iszapos, sűrű víznövényzettel benőtt lassú folyóvizeket, illetve állóvizeket kedveli. Férgeket, csigákat és növényi eredetű táplálékot fogyaszt leginkább. Erős, szívós hal. Egy remek élménnyel gazdagodhatunk, ha sikerül becserkészni egyet. Legkönnyebben könnyű úszós felszereléssel foghatjuk meg. Étrendjébe belefér a giliszta, csonti és a kenyér is. Bevallom ez a kedvenc halam, mind szépsége, mind ereje miatt is. Több példányt sikerült már akasztanom. Néhányat a Balatonban, párat pedig a Kunsági csatornán. Ez már egészen régen volt, azóta sajnos nem tudtam fogni egyet sem. Hova tűntek a Compók? |
| |
 |
| |
| Dévérkeszeg (Abramis brama) (Kép a halról >>) |
| |
A pontyfélék családjába tartozik. Legnagyobbra növő keszegünk. Háta magas, oldalról igencsak lapított. Hasa fehér, háta szürkés, oldala ezüstös színű. Az idősebb példányok már inkább sárgásbarna színűek. A folyók lassú szakaszát kedveli leginkább, de megél állóvízben is. A fenékről táplálkozik, hasonló szájberendezése van, mint a pontynak. Fenekező és úszózó módszerrel is fogható egyaránt. Kedveli a gilisztát, csontit, kenyérbelet és a szúnyoglárvát is. |
| |
 |
| |
| Ezüstkárász (Carassius auratus gibelio) (Kép a halról >>) |
| |
Hasonló, mint a kárász, de a farkánál nem található az a bizonyos fekete folt. Hazánkba telepítéssel kerül és hihetetlen mértékben elszaporodott. Horgászata megegyezik a kárászéval. Szinte minden vizünkben megtalálható. Nem egy kimondottan sportos hal. |
| |
 |
| |
| Kárász (Carassius carassius) (Kép a halról >>) |
| |
Igen hasonlít a pontyhoz, de laposabb testű annál és nincs bajusza. Elég „igénytelen” hal. Sekély, víznövényzettel benőtt tavakban érzi a legjobban magát, de akár mocsaras területes is megél kis oxigénszükséglete miatt. Különleges ismertetőjele, hogy farokúszója előtt a faroknyélen egy fekete folt található Szintén csapatosan járja a feneket. Május-júniusban ívik. Mindenevő. Igen lassan növekszik 1,5 kg-nál nagyobb példányok igen ritkák. Könnyű úszós, illetve fenekező módszerrel kaphatjuk el. |
| |
 |
| |
| Ponty (Cyprinus carpio) (Kép a halról >>) |
| |
Az egyik, ha nem a legnépszerűbb magyar horgászhal. Vizeinkben három fajtája található meg leggyakrabban belőlük. A nyurgaponty, a tőponty és a nemes ponty. Utóbbit tükörpontynak, vagy tükrösnek is nevezik. Különleges ismertető jelük, hogy szájszegletükből felül két hosszabb, alul két rövidebb bajuszszál lóg ki. Hazánkban leginkább az állóvizekben, valamint a folyók csendesebb, vagy lassúbb szakaszán szeret élni. Csapatosan jár a víz fenekén. Fenékjáró hal. Igen gyorsan, igen nagyra képes nőni. Horgászhatunk rá úszós, illetve fenekező szereléssel is egyaránt. Méretkorlátozás alá eső halfaj. 30 cm alá eső példányokat vissza kell engedni. Május-júniusban ívik tilalmi ideje: május 2 - június 15. Ez persze a magántavakon változhat. Szereti a kukoricát, kenyérkockát, gilisztát, csontit, pufit és a mostanában divatos pelletet, illetve bojlit is. |
| |
 |
| |
|
|
|
 |
| Horgásztó-sorsoló |
| Nem tudsz dönteni, hogy melyik tóra menj horgászni? |
|
|

|